Poljot 2627.h

Poljot 2627h
automata, dupla naptáras, középmásodperces
nap: váltás 20:45-0:10h
dátum: megadása 8h után
méret 11.5”’ (lénia)
Dm= 26.00mm
H= 7.50mm
23 köves
frekvencia = 18000 A/h
járástartalék 41h
Gyártották a Szovjetunióban, 1972-től.
A hozzám került, képeken látható óra Bulgáriából érkezett, E-bay rendelés útján. (Magyarországon nem nagyon elérhető, ritkaság, különösen zöld számlappal.)
Az óra belseje, lelakott állapotban volt, rozsdafoltokkal tarkítva. Az óra elindult, de megállt, a naptár nem működött.
Alapos vegyszeres és fizikai tisztást követően, Moebius kenőanyagok alkalmazása mellett került kompletten leszervizelésre, beleértve a billegő incabloc szétszerelését és a billegőkövek elmosását, valamint a rugóház szétszerelését és a rugó, letekerését elmosását. A képeken is látható automata részt cserélni kellett, mert az egyik felhúzó kerék berohadt, nem lehetett kiszerelni.
A szervíz után az óra minden funkciója működik, a billegő amplitudója 290 fok környékén van, ami több mint jó, sántítás 0ms, napi pontosság: +30 mp.
Úgy gondolom, hogy ez egy 40-50 éves szerkezetnél kiváló!
Nemhiába a Poljot márkát az 1.sz. Moszkvai Óragyár gyártotta, ami a szovjet óragyártás zászlóshajója volt.

Alantiakban csatolom a Poljot gyár teljes történetének leírását.
TÖRTÉNELEM: A Poljot (oroszul: Полёт, szó szerint „repülést” jelent) egy szovjet/orosz karóramárka, amelyet 1964 óta gyárt az Első Moszkvai Óragyár (oroszul: Первый Московский Часовой Завод, ПМЧЗ, Perviy Moskovskiy Chasovoy Zavod). A Szovjetunió óraiparának zászlóshajója, a Poljot számos történelmi órát gyártott, amelyeket számos fontos űrmisszióban használtak, köztük a világ első űróráját, amelyet Jurij Gagarin viselt.
Az 1930-ban Joszif Sztálin parancsára alapított Első Állami Óragyár (oroszul: Первый Государственный Часовой Завод – 1ГЧЗ) volt az első nagyszabású szovjet óra- és mechanikus óraszerkezet mgyártó. Az amerikai székhelyű Amtorg kereskedelmi vállalaton keresztül a szovjet kormány 1929-ben megvásárolta a megszűnt brooklyni Ansonia Clock Company-t és az ohiói kantoni Dueber-Hampden Watch Company-t. Huszonnyolc, gépekkel és alkatrészekkel teli tehervagont szállított az USA-ból Moszkvába, hogy létrehozza a gyárat. Huszonegy korábbi Dueber-Hampden órásmester, vésnök és más technikus segített az orosz munkások kiképzésében az órakészítés művészetére a szovjet első ötéves terv részeként. Érdekes, hogy a nagyon korai termékek mozgását még mindig „Dueber-Hampden, Canton, Ohio, USA” bélyegezték (ezeknek az óráknak a példái ma nagyon gyűjthetők). 1935-ben a gyárat a meggyilkolt szovjet tisztviselőről, Szergej Kirovról nevezték el.
Amikor a németek 1941-ben bezárták Moszkvát, a gyárat sietve Zlatoustba (oroszul: Златоу́ст) evakuálták. 1943-ra a németek visszavonultak, és a gyár visszaköltözött Moszkvába, felvéve az „Első Moszkvai Óragyár” nevet (oroszul: Первый Московский Часовой Завод – 1МЧЗ).
1947-ben gyártják az első karórákat „Pobeda” márkanév alatt, valamint az első tengerészeti Chronometereket és asztali órákat. 1951-re a karórák gyártása 1, 1 millióra nő. 1975-ben a komplex órák gyártásához szükséges új gépeket és berendezéseket részben Svájcból importálják. Az első „Okean” kronográf (3133-as kaliber) a „Sojuz-23” űrállomás számára készül.
1990-ben az órák gyártása eléri az 5 millió darabot, és 1991-ben Madridban odaítélik a „Golden Trophy for Quality” nemzetközi díjat.
PMChZ órák az űrben

1961. április 12-én Jurij Gagarin lett az első ember az űrben. Történelmi repülése során egy Sturmanskie pilóta karórát viselt (a Штурманские átírása, ami valójában „Navigátort” jelent). Ezt az órát nem kifejezetten a repüléshez rendelték, akkoriban a légierő minden pilótája számára szabványos kiadás volt. A küldetés sikere azonban oda vezetett, hogy a gyár 1964-ben megkapta a Poljot (oroszul: Полет) nevet.
      1965-ben Alekszej Leonov űrhajós FMWF Strela (a СТРЕЛА átírása, ami valójában „nyilat” jelent) kronográfot viselt történelmi első űrsétája során, ezzel megszilárdítva Poljot helyét az űrtörténelemben. Mint Gagarin első repülésénél, Leonov óráját nem kifejezetten űrrepülésre tervezték. A Strela váltotta fel a Shturmanskie-t, mint a pilóta órák alapkiadása. Az 1970-es évek végén magát a Strelát egy új kronográffajta váltotta fel, amely az (akkor új) 3133-as óraszerkezeten alapult (egy eredeti orosz szerkezet, amely funkcionalitásában hasonló a svájci Valjoux 7734-hez, de nagyobb a kövek száma 23 a 17 helyett és a frekvenciája 21 600 bph 18 000 bph helyett.). A Poljot 3133 alapú órák ott folytatódtak, ahol elődeik abbahagyták, és orosz, francia, német és ukrán űrhajósok vitték őket az űrbe. Valerij Poljakov űrhajós csuklóján egy Poljot 3133-alapú óra felállította a történelem leghosszabb űrrepülésének űrrekordját.
      Jelenlegi helyzet
      A szovjet korszakban a szovjet óramárkákat, köztük a Poljotot, de a Raketa órákat is „Sekonda” márkanév alatt forgalmazták az Egyesült Királyságban. A mai Sekonda cégnek, a mindenütt jelenlévő divatórák brit forgalmazójának nincs kapcsolata egyetlen orosz órával sem. A 21. század fordulóján az Első Moszkvai Óragyár elkezdte reprodukálni leghíresebb modelljeit korlátozott kiadású emlékdarabokként. Másolatok készültek a Jurij Gagarin által viselt híres 1960-as évekbeli Shturmanskie-ról, az 1940-es évek Kirova pilótáinak kronográfjáról és az 1970-es évek Ocean (Океан) kronográfjáról. Az összes replika keresett gyűjthető tárgy lett.
      2003 végén pletykák keringtek az interneten, amelyek megjósolták a Poljot márka bukását. A pletykák szerint az első moszkvai óragyárnak meg kellett szüntetnie saját modelljeinek gyártását, és olcsó óraszerkezetek forrásává vált más európai óramárkák számára. Ezek a pletykák soha nem valósultak meg. Ehelyett a 2000-es évek végén a céget Sergeï Pugachev üzletember vásárolta meg, és új luxuscsoportjának egyik vállalatává vált, többek között: Hédiard és a Luxe TV csatorna. Az Első Moszkvai Óragyár fizikai maradványait a korábbi Poljot alkalmazottak egy csoportja vásárolta meg, ami egy új cég, a Volmax alapját képezte. A Volmax az Aviator, a Buran és a Shturmanskie márkanév alatt forgalmazta óráit egy másik orosz cég, a MakTime által gyártott óraszerkezetek felhasználásával.
      2012-től a Poljot márka státusza nem tisztázott, bár úgy tűnik, hogy a márka haldoklik. A MakTime, a régi Poljot berendezéseket mechanikus óraszerkezetek gyártására használó vállalat csődbe ment, és a Volmax, a First Moscow Watch Factory utódvállalata Svájcba költözött. A Volmax cég jelenlegi modelljei svájci gyártásúak, vintage orosz modellek terveit felhasználva.